A magyar nyelv és a magyar nyelvtan – Unkarin kieli ja kielioppi -kielijuttu

Tässä artikkelissa tutustutaan kieleen ja kielioppiin liittyvään keskeiseen sanastoon unkariksi. Unkarin kieliopista voi lukea tietenkin myös suomeksi, esimerkiksi vastikään ilmestyneestä Unkarin kielioppia helposti -kirjastamme saa kattavan kuvan unkarin kieliopin keskeisistä ilmiöistä.

A magyar és a finn nyelv rokon nyelvek. Vannak közös eredetű szavaink, pl. hal – kala, szarv –sarvi, négy – neljä stb. Mindkét nyelv agglutináló, tehát a szavak végére tehetünk képzőket, jeleket és ragokat. Nagyon lényeges közös vonás a két nyelvben a magánhangzóharmónia is.

A szavak tanulásakor nem árt tudni egy szó szófaját. A fontosabb szófajok többek között a főnév (asztal ’pöytä’, szekrény ’kaappi’), a melléknév (kedves ’mukava’), az ige (ül ’istua’), a számnév (öt ’viisi’) vagy a határozószó (ott ’tuolla, siellä’). A szavak kaphatnak ragokat, jeleket és képzőket. A főnevekhez például helyragokat lehet tenni: asztalra ’pöydälle’, asztalon ’pöydällä’, asztalról ’pöydältä’. A többes szám jele a magyarban a -k, például autó ’auto’ – autók ‘autot, autoja’. A képzők egyik nagyon fontos feladata, hogy meg tudják változtatni a szó szófaját, pl. só ’suola’ (főnév), sós ’suolainen’ (melléknév).

Az igék ragozásánál két fontos fogalmat kell tudni: vannak igeidők és igemódok. Igeidők a magyarban a jelen idő (pl. süt ’leipoa’ – sütök ’leivon’), a múlt idő (sütöttem ’leivoin/olen leiponut’) és a jövő idő (sütni fogok ’tulen leipomaan’). Nézzük az igemódokat! Kijelentő mód (a kijelent ’toteaa, ilmoittaa’ igéből) például a sütsz ’leivot’. Feltételes mód (a feltétel ’ehto’ szóból) a sütnél ’leipoisit’. Felszólító mód (a felszólít ’kehottaa’ szóból) a süss ’leivo’.

A nyelv fontos egységei a hangok, a szavak, a mondatok és a szöveg. A szavakat együtt szókincsnek hívjuk. Remélem, ezzel a cikkel sikerült bővíteni az olvasók szókincsét. Jó tanulást!

Teksti on ilmestynyt Suomi-Unkari-lehden numerossa 3-2019.