Magyarországon és Finnországban sok olyan ünnep van, amelyet mindkét országban ünnepelnek. Ilyenek például a karácsony, a húsvét és a szilveszter. Karácsonykor mindkét országban sok időt töltenek együtt a családtagok, szépen felöltöznek, ünnepi ételeket tesznek az asztalra és megajándékozzák egymást. Húsvétkor a magyarok kicsit másképp ünnepelnek, mint a finnek. Biztosan sokan hallottak már a locsolkodás szokásáról, amikor a férfiak verset szavalnak, és meglocsolják a nőket. A tojásfestés és csokitojások ajándékozása viszont mindkét országban ismert. Szilveszterkor mindkét országban a vidámságé, a táncé, az evésé és a bulizásé a főszerep.
Szintén mindkét országban fontos ünnep a születésnap. A születésnapozás fontos “kellékei” a torta, az ének (“Boldog szülinapoooot…”), az ajándékok és persze az ünnepelt. Az ének után az ünnepelt elfújja a gyertyákat, esetleg kíván valamit, és megajándékozzák őt a családtagok és a barátok. Születésnapra általában értékesebb ajándékokat szoktak adni, névnapra csak kisebbeket. Magyarországon a névnapokat a munkehelyen is gyakran megünneplik.
A két fontos egyházi ünnepen, a karácsonyon és a húsvéton kívül, a valláshoz kapcsolódó ünnepek még a keresztelő és a konfirmálás. Míg a finn kisbabák nevét sokan csak a keresztelőn tudják meg, Magyarországon a nevet rögtön a szülés után meg kell mondani.
Hasonlóképpen ünnepeljük még a május elsejét. Ezt az ünnepet az emberek szívesen töltik a szabadban evéssel-ivással.
Térjünk rá a különbségekre. Bár a magyarok legalább hallomásból ismerik szentiván ünnepét, ennek az ünnepnek Finnországban van igazán nagy jelentősége. A szentiván a finnek egyik legfontosabb ünnepe. Szentivánkor szívesen mennek tóparti nyaralóba. Ott szaunáznak, úsznak, esznek-isznak és máglyát gyújtanak.
Magyarországon fontos nemzeti ünnep március 15-e, a forradalom és szabadságharc ünnepe. Ezt az ünnepet is szívesen töltik a szabadban, mivel ott gyakran ilyenkor kezdődik a tavasz. Augusztus 20-án, Szent István király ünnepén sok városban lehet színpompás tűzijátékban gyönyörködni. Október 23. szintén nemzeti ünnep, az 1956-os forradalom ünnepe.
Finnországban december 6-án van a függetlenségi nap. Ezen a napon sokan kék-fehér gyertyákat tesznek az ablakokba, így ünneplik az ország függetlenségét. Sokan nézik a tévében az Elnöki Palotában rendezett függetlenségi napi fogadást.
Mindkét országban szokták ünnepelni az anyák napját, a magyarok május első, a finnek május második vasárnapján. Újabb ünnep az apák napja, amelyet egyelőre jobban ismernek Finnországban.
Tudom, hogy sok ünnepet kihagytam még, de talán a fentiek általában a legismertebbek. Viszonylag sok ünnep munkaszüneti nap, ezért a legtöbb ünnepkor lehetőségünk van időt tölteni a családunkkal. Szerintem ez a legjobb dolog az ünnepekben. Hogy kinek melyek a legfontosabb ünnepek, az attól is függ, hogy a családjában milyen hagyományokat ápolnak.
| Szószedet | Sanasto |
| mindkét | molemmat |
| ünnepel | juhlia |
| karácsony | joulu |
| húsvét | pääsiäinen |
| szilveszter | uudenvuodenaatto |
| megajándékoz | antaa lahjoja |
| másképp | eri tavalla, eri lailla |
| locsolkodás | ”kastelu, kasteleminen” |
| szaval | lausua |
| tojásfestés | kananmunien maalaus |
| vidámság | hauskanpito |
| evés | syöminen |
| bulizás | bilettäminen, juhliminen |
| főszerep | pääosa(ssa) |
| születésnapozás | syntymäpäivän juhliminen |
| kellék | tarvike |
| “Boldog szülinapoooot…” | ”Paljon onnea vaaan…” |
| ünnepelt | päivänsankari |
| elfúj | puhaltaa |
| gyertya | kynttilä |
| esetleg | mahdollisesti |
| értékes | arvokas |
| egyházi | kirkollinen |
| vallás | uskonto |
| kapcsolódó | liittyvä |
| keresztelő | ristiäiset |
| konfirmálás | rippijuhla |
| hasonlóképpen | samalla tavalla |
| szabadban | ulkona |
| evés-ivás | syöminen ja juominen |
| rátér | siirtyä |
| különbség | ero |
| május elseje | vappu |
| hallomásból ismer | on kuullut |
| szentiván, Szent Iván napja, Szent Iván-nap | juhannus |
| jelentőség | merkitys |
| máglya | kokko |
| gyújt | sytyttää |
| nemzeti ünnep | kansallinen juhlapäivä |
| forradalom | vallankumous |
| szabadságharc | vapaustaistelu |
| Szent István király ünnepe | kuningas Pyhän Tapanin juhlapäivä |
| színpompás | värikylläinen |
| tűzijáték | ilotulitus |
| Elnöki Palota | Presidentinlinna |
| rendez | järjestää |
| függetlenségi nap | itsenäisyyspäivä |
| fogadás | vastaaanotto |
| kihagy | jättää pois |
| fenti | yllä oleva |
| munkaszüneti nap | vapaapäivä |
| hagyományokat ápol | vaalia perinteitä |
Juttu on ilmestynyt Suomi-Unkari-lehdessä 3-2020.