Ildikó Vecsernyés

Magyarországon és Finnországban sok olyan ünnep van, amelyet mindkét országban ünnepelnek. Ilyenek például a karácsony, a húsvét és a szilveszter. Karácsonykor mindkét országban sok időt töltenek együtt a családtagok, szépen felöltöznek, ünnepi ételeket tesznek az asztalra és megajándékozzák egymást. Húsvétkor a magyarok kicsit másképp ünnepelnek, mint a finnek. Biztosan sokan hallottak már a locsolkodás szokásáról, amikor a férfiak verset szavalnak, és meglocsolják a nőket.  A tojásfestés és csokitojások ajándékozása viszont mindkét országban ismert. Szilveszterkor mindkét országban a vidámságé, a táncé, az evésé és a bulizásé a főszerep.

Szintén mindkét országban fontos ünnep a születésnap. A születésnapozás fontos “kellékei” a torta, az ének (“Boldog szülinapoooot…”), az ajándékok és persze az ünnepelt. Az ének után az ünnepelt elfújja a gyertyákat, esetleg kíván valamit, és megajándékozzák őt a családtagok és a barátok. Születésnapra általában értékesebb ajándékokat szoktak adni, névnapra csak kisebbeket. Magyarországon a névnapokat a munkehelyen is gyakran megünneplik.

A két fontos egyházi ünnepen, a karácsonyon és a húsvéton kívül, a valláshoz kapcsolódó ünnepek még a keresztelő és a konfirmálás. Míg a finn kisbabák nevét sokan csak a keresztelőn tudják meg, Magyarországon a nevet rögtön a szülés után meg kell mondani.

Hasonlóképpen ünnepeljük még a május elsejét. Ezt az ünnepet az emberek szívesen töltik a szabadban evéssel-ivással.

Térjünk rá a különbségekre. Bár a magyarok legalább hallomásból ismerik szentiván ünnepét, ennek az ünnepnek Finnországban van igazán nagy jelentősége. A szentiván a finnek egyik legfontosabb ünnepe. Szentivánkor szívesen mennek tóparti nyaralóba. Ott szaunáznak, úsznak, esznek-isznak és máglyát gyújtanak.

Magyarországon fontos nemzeti ünnep március 15-e, a forradalom és szabadságharc ünnepe. Ezt az ünnepet is szívesen töltik a szabadban, mivel ott gyakran ilyenkor kezdődik a tavasz. Augusztus 20-án, Szent István király ünnepén sok városban lehet színpompás tűzijátékban gyönyörködni. Október 23. szintén nemzeti ünnep, az 1956-os forradalom ünnepe.

Finnországban december 6-án van a függetlenségi nap. Ezen a napon sokan kék-fehér gyertyákat tesznek az ablakokba, így ünneplik az ország függetlenségét. Sokan nézik a tévében az Elnöki Palotában rendezett függetlenségi napi fogadást.

Mindkét országban szokták ünnepelni az anyák napját, a magyarok május első, a finnek május második vasárnapján. Újabb ünnep az apák napja, amelyet egyelőre jobban ismernek Finnországban.

Tudom, hogy sok ünnepet kihagytam még, de talán a fentiek általában a legismertebbek. Viszonylag sok ünnep munkaszüneti nap, ezért a legtöbb ünnepkor lehetőségünk van időt tölteni a családunkkal. Szerintem ez a legjobb dolog az ünnepekben. Hogy kinek melyek a legfontosabb ünnepek, az attól is függ, hogy a családjában milyen hagyományokat ápolnak.

 

Szószedet Sanasto
mindkét molemmat
ünnepel juhlia
karácsony joulu
húsvét pääsiäinen
szilveszter uudenvuodenaatto
megajándékoz antaa lahjoja
másképp eri tavalla, eri lailla
locsolkodás ”kastelu, kasteleminen”
szaval lausua
tojásfestés kananmunien maalaus
vidámság hauskanpito
evés syöminen
bulizás bilettäminen, juhliminen
főszerep pääosa(ssa)
születésnapozás syntymäpäivän juhliminen
kellék tarvike
“Boldog szülinapoooot…” ”Paljon onnea vaaan…”
ünnepelt päivänsankari
elfúj puhaltaa
gyertya kynttilä
esetleg mahdollisesti
értékes arvokas
egyházi kirkollinen
vallás uskonto
kapcsolódó liittyvä
keresztelő ristiäiset
konfirmálás rippijuhla
hasonlóképpen samalla tavalla
szabadban ulkona
evés-ivás syöminen ja juominen
rátér siirtyä
különbség ero
május elseje vappu
hallomásból ismer on kuullut
szentiván, Szent Iván napja, Szent Iván-nap juhannus
jelentőség merkitys
máglya kokko
gyújt sytyttää
nemzeti ünnep kansallinen juhlapäivä
forradalom vallankumous
szabadságharc vapaustaistelu
Szent István király ünnepe kuningas Pyhän Tapanin juhlapäivä
színpompás värikylläinen
tűzijáték ilotulitus
Elnöki Palota Presidentinlinna
rendez järjestää
függetlenségi nap itsenäisyyspäivä
fogadás vastaaanotto
kihagy jättää pois
fenti yllä oleva
munkaszüneti nap vapaapäivä
hagyományokat ápol vaalia perinteitä

Juttu on ilmestynyt Suomi-Unkari-lehdessä 3-2020.